Annyi, de annyi jó dolog van az életben, ami csak úgy jön, aztán - még ha meg is kedveljük - hamar el is tűnik. Ezt sok mindenre vonatkoztathatjuk, még az édességekre is. Gombóc Artúr legnagyobb örömére fókuszáljunk egy pillanatra a csokoládékra.
Hiába volt sokak kedvence a Chokito, amelyet feledhetetlen reklámaival próbáltak beleégetni az agyunkba, mégis eltűnt a boltok polcairól.
S ha már a reklámról esett szó, elmondhatjuk, hogy ezek roppant szórakoztató miniműsorok voltak. Emlékezzünk csak a Sport szelet gyakran felbukkanó, vidám jamaicai figurájára, aki jót akart, mégis mindig bajt kevert. S ott volt az udvaron játszó kisfiú, akit az édesanyja a Nestlé csokoládéval csalt fel, táviránytóként használva az édességet. Számtalan csokoládé reklámot láthattunk a 80-as, és a 90-es években.
Felsorolni is nehéz lenne, hogy mennyi, de mennyi olyan csokoládé létezett, amelyek már rég a feledés homályába merültek. Csak néhány a teljesség igénye nélkül: Mókus szelet, Kajla, Lottó, Kismackó, vagy épp az Űrhajós. A klasszikus ízek kedvelői azért ne csüggedjenek, mert sok régi kapható még ma is. Van, amelyik kevésbé, van amelyik szinte teljesen átalakult, már a csomagolása sem a régi. A minimális átalakuláson átesett, de még ma is megtalálható csokoládék közé tartozik a Sport-, és a Balaton szelet, valamint a Kapucíner is.
Akad olyan csokirajongó is, aki jobban rajongott a régebbi csomagolásokért, mint az adott édesség megújult külsejéért.
Példaként tekinthetünk a Bohóc szeletre, amelynek a legelső csomagolásán egy ülő helyzetben lévő bohóc mosolygott ránk. Később már csak egy bohócfej, a mai változaton pedig már az sincs. Persze az ízét nagyban megőrizte, de már teljesen új köntösben hever a boltok polcain.
Egy pillanatra kitérnék a Mars, a Snickers, és a Bounty csokoládékra, amelyeket immár jó néhány évtizede ugyanolyan csomagolásban megtalálhatunk a boltokban. Íme, egy jó taktika a készítőktől: ha valami bevált, ne változtassunk rajta!
Emlékszik még bárki is a Kismackó nevű ostyaszeletre? Egy könnyed csokolédáról van szó, amely többféle csomagolásban létezett. Az Africana elnevezésű táblás csokoládé az idő folyamán legalább annyi változáson ment át, mint az óriási népszerűségnek örvendő Boci csokoládé, amelyet a Zsebtévében szereplő Hiszékeny úr húzott elő gyakran a belső zsebéből, hogy - a Gombóc Artúrhoz hasonlóan csokoládéra éhes - Hakapeszi Maki elhappolja tőle. Ámbár a Boci csoki retró csomagolású változata - amely még ízében is olyan, mint a régi volt - itt-ott még megtalálható, nagy örömünkre.
Az Állat ABC szerencsére ugyanúgy megtalálható az üzletekben, mint a hasonló méretű és ízű történelmi helyszíneket népszerűsítő csokoládé sorozat. Itt meg kell jegyeznem, hogy a Szerencsi gyár ugyanezen paraméterekkel és hasonló csomagolással készített még Kérem a következőt!, Kukori és Kotkoda, valamint Mézga család féle verziót is.
Meg kell említenünk még a rövid életű Batman csokoládét, amelyet kávé ízesítéssel, és egy vagány csomagolással dobtak a piacra, ahonnan hamar el is tűnt.
Egyébként nagyon sokan vannak, akik gyermekkoruk óta keresik azokat a bizonyos régi ízeket. Akik szerint a ma is létező, nagy múltú termékek már nem olyanok, mint amilyenek annak idején voltak. Ilyen kritikákkal a Túró Rudit, és a szaloncukrokat is szokták bombázni. Nem olyan finom már, mint amilyen gyermekkoromban is volt - halljuk gyakran.
A gyönyörű csomagolások papírjait - akárcsak a szalvétákat, a képeslapokat, a bélyegeket, és a kártyanaptárakat - előszeretettel gyűjtögettük. Van, aki hosszú évek óta őrzi, van, aki már rég kidobta őket. Mindenesetre ezek a klasszikus termékek szerelmeseinek nagy kincsnek számítanak.
Azon édességkedvelők, akik kedvelik a klasszikus nyalánkságokat, örülhetnek, hiszen manapság is kapható Macskanyelv, Kojak és Kakas nyalóka, Mese keksz, Duna kavics, Pehely cukor, Téli fagyi, Mogyorókrémes Szerencsi Retró, Gumi Cumi, és persze a fantasztikus ízvilágú Tibi csoki.
Azt hiszem Hakapeszi Makit, és Gombóc Artúrt is megérthetjük. A csokoládé ugyanis az egyik legfantasztikusabb dolog az egész világon.